Hm, a cinke hamis, ez már biztos.
A sok szólam között nem volt egyszerű kihallani. Pláne, ha az ember nem tanult szolfézst. De azt még enélkül is meg lehet állapítani, hogy valami nem stimmel.
A beálló csendben a szellő surrogtatta a lombokat. Egy falevél vitorlázott a tájba nem illő metálfényű autó tetejére. Az út szélén kókadozó fűszálak mozdulatlanul vártak, talán egy frissítő esőre. A közeledő télre készült az erdő ropogós avarjával, meredező ágaival és gyakorlatozó madárvilágával.
Az első hó leesése volt a nagy nap, mely előtt az évben utoljára elkápráztatja a nagyérdeműt bemutatójával a madárkórus. A felkészülési idő bizonytalan, mivel az első hó mindig váratlanul érkezik.
A madarak pedig még ma is hibásan énekelnek.
Léptek csikordultak a murván.
- Felfújtam a kereket. Sikerült kitalálni, hol kanyarodtunk rossz felé?
A rigó felcsivitelt és világossá vált, hogy ezt rossz szólamban teszi. Még egy strigula a hibalistára... Annyi a hiba, mintha nem is a megfelelő dalt énekelnék...
Mi van, ha a kotta rossz?
- Az egy kotta...? Amikor azt mondtam, szükségünk lesz egy kottára az úton, azt csak képletesen értettem...
